Felsőpáhok ősi, zárt jellegű falutelepülés.
Az idő folyamán sokféleképpen hívták. Volt már terra Paah (itt még nem volt megkülönböztetve Alsópáhoktól), Bőr-Páh, Németh-Pah, Felpah, Német Fölső Páhok, Fölső-Pahuk és ezeknek különböző formái. 1907-től írják egybe Felsőpáhok nevét.
Akkor világít rá az első okleveles adat 1259-ből, amikor István királyfi a Zala megyei Paah nevű földet (terra Paah) Csapó fiának, Andrásnak adományozza. Eddig ugyanis Paah földje Zalavárhoz tartozó várföld volt, ahol olyan várszolgák laktak, akiknek mestersége a tímárság, cserzővargaság volt. A tímármesterséghez tartozik a bőrnek vízben való kallózása, ványolása. Ez a bőr ütögetésével, verdesésével történik, tehát olyanféle művelet, amelyet joggal nevezhetünk el a páhol, elpáhol igével (páhol = bottal, doronggal, darab fával ver valakit vagy valamit). A Páh helynév –Pais Dezső megállapítása szerint- „a páhol igének páh- alapszavából származott, amely, mint hangutánzó igenévszó önállóan is élhetett és a bőrkészítés műveletének az egyik mozzanat műszavává lehetett”.
A páh szó aztán gyűjtőnévként egy olyan terület nevévé lett, amelyen a tímármesterséget folytató lakosok egyetemlegesen a Hévíz meleg vizében ványolt bőrök szolgáltatására voltak kötelezve. A hévízi tóból több olyan súlyos vasnehezék került a keszthelyi Balatoni Múzeumba, mely a vízbe lógatott bőrök kifeszítését szolgálta egykor.
Felsőpáhok 1907-ig közigazgatásilag az alsópáhoki körjegyzőséghez tartozott, de mikor Szentandrás (Hévíz) 1907. március 1-én körjegyzőségi székhely lett, hozzá csatolták Felsőpáhokot is.
A falut 1947. május 1-től Alsópáhokhoz csatolták közigazgatásilag, még postailag is. Senki sem örült ennek, mert gazdasági, forgalmi és kulturális tekintetben is Hévíz volt a központ.
A belügyminiszter 1950. szeptember 6-i hatállyal Felsőpáhok és Zalaköszvényes községeket Felsőpáhok néven egyesítette. 1950. október 22-től 1969. június 30-ig Felsőpáhokon önálló tanács és hivatali szervezet működött.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1969. július 1-i hatállyal Alsópáhok székhellyel Alsópáhok és Felsőpáhok községek területén községi közös tanács szervezését rendelte el. Ezzel egyidőben Felsőpáhok községben kirendeltséget szerveztek, hogy a lakosság kisebb-nagyobb ügyeinek intézését helyben lehessen ellátni.

forrás: Szántó Imre-Szántó Endre: Alsópáhok és Felsőpáhok története